A TSZP elkészítésében nyújtunk műszaki és szakmai támogatást, hiszen a települési szennyvízkezelési program minden szennyvíz pályázat alapja, enélkül támogatás nem kérhető.

10. Települési szennyvízkezelési program

10. Települési szennyvízkezelési program
20. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően a települési környezetvédelmi program részeként dolgozza ki az önkormányzat a települési szennyvízkezelési programot.

(2) * A települési szennyvízkezelési programot a következő tartalommal kell elkészíteni:

a) helyzetértékelés:

aa) a felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a földtani közeg állapota a jogszabály szerinti határértékek figyelembevételével,

ab) * az egyes településrészeken alkalmazott szennyvízelvezetési, -tisztítási és egyéb szennyvíztisztítási középtávú igények, megoldások, továbbá azok környezeti, természeti és társadalmi hatásai,

ac) a felszín alatti vizek szempontjából fokozottan érzékeny területek vagy a magas talajvízállású területnek minősülő településrészek, azok lehatárolása,

ad) a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló miniszteri rendelet szerinti fokozottan érzékeny területen lévő településen, vagy a magas talajvízállású területen lévő településen a települési szennyvízkezelési programmal érintett tervezési területnek az érzékenységi kategóriába történő besorolása;

b) célkitűzések:

ba) a települési szennyvízkezelési programot úgy kell készíteni, hogy az összhangban legyen a regionális vízgazdálkodási, valamint a környezetvédelmi és vízvédelmi követelményekkel, a településrendezési eszközökkel,

bb) * az egyes településrészek szennyvízelvezetési és -tisztítási megoldására vonatkozóan, megkülönböztetve a szennyvízelvezető művel ellátott és a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló kormányrendeletnek megfelelő lehatárolás alapján ellátni tervezett településrészeket [a települési szennyvízelvezetési agglomeráció(ka)t], valamint az egyedi szennyvíztisztításra lehatárolt területeket, megadva az alkalmazni kívánt vízilétesítmények, építmények fajtáit, megjelölve azokat a településrészeket is, ahol egyedi szennyvíztisztítás nem alkalmazható,

bc) a szennyvízelvezető művel összegyűjtött szennyvizek tisztítótelepének, a tisztított szennyvizek befogadójának fő környezetvédelmi jellemzőire, valamint a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló kormányrendeletben és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kibocsátási határértékekre, valamint azok teljesítésének feltételeire vonatkozóan,

bd) a települési szennyvízelvezetési agglomerációhoz nem tartozó területek szennyvizeinek ártalmatlanítására vonatkozóan, jogszabályban meghatározott követelményeknek való megfelelés tekintetében,

be) * az egyedi szennyvíztisztító létesítményekre vagy az egyéb tervezett szennyvíz-ártalmatlanítási megoldásokra vonatkozó helyi környezetvédelmi, természetvédelmi követelményekre, valamint a fő műszaki adatokra és szabályokra vonatkozóan;

c) a célkitűzések eléréséhez alkalmazható megoldási változatok vizsgálata, értékelése, valamint a választott megoldás indokolása, a várható környezetvédelmi, természetvédelmi, társadalmi és gazdasági hatásokkal együtt;

d) a célkitűzések megvalósítását szolgáló feladatok;

e) programszerű telepítés esetén a feladatok ütemezését és a feladatok megvalósítását szolgáló finanszírozási stratégia.

(3) Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló kormányrendelet alapján le kell folytatni a települési szennyvízkezelési program környezeti vizsgálatát.

(4) A települési szennyvízkezelési program környezeti értékelésének elkészítése során figyelemmel kell lenni

a) a földtani közegen, földtani közegben történő elhelyezés esetében a talajvíz terep alatti szintjének, minőségének, illetve a változások tendenciájának vizsgálatára,

b) a szikkasztási próbák eredményeire,

c) az egyedi szennyvízelhelyezés módjának alkalmazhatósági vizsgálatára, ha a település közigazgatási területén a felszín alatti vizek minősége szempontjából fokozottan érzékeny vagy magas talajvízállású terület fordul elő,

d) a célkitűzések teljesülésének ellenőrzési rendszerére, a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi állapotváltozásainak nyomon követésére alkalmas települési monitoring hálózat meghatározására, és

e) a felszíni vizek minőségének várható alakulására.

(5) A vízügyi hatóság a vízjogi engedélyezési eljárás során egy adott lehatárolt terület tekintetében a magas talajvízállású területi minősítéstől eltérhet, ha azt az abban érdekelt által végzett, vagy végeztetett részletes vizsgálat alátámasztja.

(6) A települési szennyvízkezelési programot felül kell vizsgálni

a) ha a településen a szennyvíz-kibocsátás által okozott szennyezőanyag-kibocsátás 20%-kal növekedett, vagy

b) ha a vízjogi engedély hivatalból történő módosítása feltételei fennállnak.

Európában szinte minden 1000 fő alatti település – annak fenntarthatósága miatt – ingatlanonként elhelyezett szennyvíztisztítóval oldja meg szennyvízkezelését. Ennek oka, hogy nem kell
10 évente felújítani, és állandó felügyeltet biztosítani, mint központi tisztító telep esetén.

BIOLÓGIAI SZENNYVIZTISZTITÓ:

Feladata az épületből érkező szennyvíz biológiai úton történő megtisztítása. Létezik természetközeli energiamentes, és modern légbefúvásos változata.
A tisztított víz számára befogadóra van szükség, ami az esetetek 99% -ban gyökérzónás szikkasztómező. (Méretezés: 1- 50 főig előregyártott kivitelben, 50LEÉ (lakosegyenérték) felett egyedi tervezés.)

BEFOGADÓ: GYÖKÉRZÓNÁS SZIKKASZTÓMEZŐ

A tisztított víz befogadója a gyökérzónás szikkasztmező, ami elhagyhatatlan része a szennyvíztisztítónak. Mindkét szennyvíztisztító esetében, a megfelelően méretezett szivárogtató mező élettartalma kb. 60 év. A szikkasztómező hossza, mérete minden esetben függvénye a talaj elszivárogtató képességének, de minimum 20 folyóméter. (Nem szabad 10m vagy akörüli szivárogtató mezőt készíteni, a rendszer „lelke” a tisztított víz elhelyezése.)

Mit tartalmaz a házi szennyvíz?

A házi szennyvíz a WC-k lefolyó vizéből, a mosogatásnál, mosásnál és fürdésnél használt vízből tevődik össze. Az emberi szervezet hulladékait, ételmaradványokat, az epe és belső elválasztás nyomait, valamint nagy mennyiségű, a fekália súlyának mintegy negyedét kitevő baktérium- sejtanyagot tartalmaz. Tehát nagyon sokféle anyag kerül a vízbe egy háztartásban, míg abból zavaros szürke, vagy sárgás színű, kellemetlen szagú folyadék, szennyvíz keletkezik.

A legjellegzetesebb szennyezői a bomlóképes szerves anyagok. Ezeket a bonyolult vegyületeket a természetben mikroorganizmusok bontják le egyszerűbb, többnyire növényi táplálékul szolgáló vegyületekké. A szerves anyagok lebontását végző élő szervezetek környezetünkből oxigént vonnak el. Ez a szabad levegőn természetesen nem okoz semmiféle nehézséget, a vizekben azonban az oxigén nem áll korlátlanul rendelkezésre. A baktériumok által felhasznált oxigén hiányzik a magasabb rendű élő szervezeteknek, például a halaknak. Egy köbméter háztartási szennyvíz naponta 20-50 gramm oldott oxigént fogyaszt az élő vízből. Könnyen belátható, hogy például egy tízezer lakosú település szennyvize által naponta elfogyasztott 50-75 kg oxigén már tartósan tönkreteheti egy kisebb vízfolyás vízminőségét.

Lebegő anyagoknak nevezünk összefoglalóan minden szilárd részecskét, amely a szennyvízben van. Ezek eltömik a szikkasztómezőket, eliszaposítják a csatornákat és a vízfolyásokat. Ellenük legegyszerűbben a szennyvíz ülepítésével védekezhetünk.

A háztartási szennyvíz számos egyéb szennyezőanyagot is tartalmaz. A konyhai mosogatóvízzel mindig kerül bele zsír és olaj. Igyekezzünk azonban mennyiségüket csökkenteni, mert a szennyvíz csövek eldugulásáért elsősorban ezek felelősek.

A zsiradékok bomlástermékei azbeszt- cement csatornáinkat és beton műtárgyainkat is megtámadják, elroncsolják. Hasonló megfontolásból, de egyéb veszély miatt is gátoljuk meg, hogy a fáradt olaj a szennyvízelfolyókba kerüljön, és ezért használunk műanyag ellenálló termékeket a szennyvíz tárolása, kezelése során.

A szennyvíz megtisztításának folyamata elsősorban biológiai folyamat. Érthető tehát, hogy permetezőszerek maradékát és egyéb mérgeket a szennyvízbe juttatni esztelenség, mert ezek elpusztítják a hasznos lebontó baktériumokat és így gátolják a biológiai tisztulást.

Végül valamit a szilárd hulladékról. Ha az ételmaradékot, vagy egyéb hulladékot a WC-be ürítjük, számolhatunk azzal, hogy csatornahálózatunk esetlegesen eldugul. Tehát ne tegyünk ilyet.

Hogyan működik egy szennyvíztisztító?

A szennyvizek végleges kezelése csatornahálózattal rendelkező települések esetén külön erre a célra létesült műben, a szennyvíztisztító telepen történik. Szennyvíztelepeket 2000fő felett, házi szennyvíztisztítókat 2000fő alatti településeken gazdaságos kiépíteni.

Mielőtt megismerkednénk a szennyvíztisztító működésével, érintsünk néhány olyan alapvető természeti jelenséget, amelyek lehetővé teszik a szennyvíz tisztítását.

Az élő szervezetek miniatűr vegyi gyárában az egyszerű felépítésű vegyületekből bonyolult szerves vegyületek jönnek létre. így építi fel a növény a talajban található tápanyagokból és a levegő széndioxid tartalmából saját sejtjeit, felhasználva a nap energiáját is. A növényi sejtek segítéségével az állatok pedig még bonyolultabb vegyületeket (például fehérjéket) állítanak elő.

Az elhalt növényi és állati szervezetekben az előbbi folyamat fordítottja játszódik le. A sejteket alkotó bonyolult vegyületeket mikroorganizmusok elsősorban baktériumok, bontják le ismét egyszerű anyagokká. A természetben ezt a korhadást, vagy rothadást folyamatában tapasztalhatjuk.

Hasonló folyamatot figyelhetünk meg a természetes vizekbe került elhalt szervezetek lebomlásánál is. A szerves anyagok lebontását végző baktériumok alapvetően kétfélék:

–      olyanok, amelyeknek anyagcseréjéhez oxigénre van szükség, ezek bontási tevékenységüket oxigén jelenlétében, kellemetlen szagok keletkezése nélkül végzik. Ilyen az erdei avar korhadása, vagy az élővizek öntisztulása

–      és olyanok, amelyeknek anyagcseréjéhez nem szükséges a levegő oxigénje (sőt, az mérgező hatással van rájuk) ezek okozzák a bűzös rothadást. Ilyen pl. a bomló- rothadó hús, vagy a záptojásszaggal rothadó mocsár.

Vannak azonban olyan baktériumok is, amelyek oxigén jelenlétében és anélkül is életképesek, de viselkedésük a különböző körülmények között megváltozik.

A házi szennyvíztisztító berendezésben, amely pl. oldómedencéből és szikkasztómezőből áll (később részletesen ismertetjük) a biológiai lebontás mindkét alapvető formája- vagyis levegő jelenlétében, illetve attól elzártan- egyaránt megtalálható. Működésüket fizikai és kémiai folyamatok egészítik ki.

Szakszerűen megépített és üzemeltetett házi szennyvíztisztító nagyon magas tisztítási hatékonyságot tud valósítani.

Az oldómedence első kamrájára elsősorban fizikai jelenség (a fázisszétválasztás) jellemző. Ez azt jelenti, hogy a szennyvízben lebegő, víznél nagyobb fajsúlyú szilárd részecskék leülepednek, míg a víznél kisebb fajsúlyú részecskék (pl. zsiradékok) felemelkedve úszó kérget alkotnak. A szervesanyag bontó baktériumok hamar elfogyasztják a szennyvízben kezdetben megtalálható oldott oxigént, ezért a bekövetkező biológiai változások már oxigéntől elzártan, más baktériumfajták jelenlétében mennek végbe (a szennyvíz tetején úszó kéreg eredményezi azt, hogy az oldómedence csak mérsékelten bűzös).

Az oldómedence kamrái közötti átfolyó nyílások úgy vannak kialakítva, hogy sem az iszap, sem az uszadék nem jut tovább a következő kamrába. Ezekben a kamrákban már a biológiai folyamatok a mértékadók. A baktériumok a szennyvízben megtalálható kisebb- nagyobb szerves részecskék lebontását megkezdik, ezek az anyagok az oldatba kerülnek. (Ezért nevezik a berendezést oldómedencének).

A biológiai lebontás az oldómedencében nem megy végbe teljesen, az így oldott víz még élővízbe nem vezethető. A tisztítás kiegészítésére a szűrőmező és bizonyos mértékben a szikkasztó mező szolgál. A szűrőmező nemcsak a szennyvíznek a talajba juttatására szolgál, hanem a biológiai lebontás folytatására is. A bontást végző mikroorganizmusok az alagcsöveket körülvevő talajszemcsékre telepedve élnek. Felváltva kapnak táplálékot a szennyvízben oldott anyagok formájában, és levegőt a szennyvízmentes időszakban. (Ezért fontos a drénhálózat szellőztetése). A talajba települt baktériumok így kivonják a szennyeződések jelentős részét a szennyvízből, amely ezután már nem károsítja a talajvizet. most válik világossá, hogy azért nem szabad mérgező anyagokat a szennyvízbe juttatni, mert ezek az anyagok (pl. permetezőszerek) elpusztítják a szennyvíz tisztítását végző baktériumokat.

A szűrő- és szikkasztórendszer megbízható működésére csak akkor lehet számítani, ha az előtte levő oldómedence jól funkcionál. Az iszappal megtelt oldómedence már nem tudja ülepíteni a friss szennyvizet, így annak iszapja a csövekbe jutva eltömi a homok-, illetve talajrészecskék közötti hézagokat. Az eltömődött szikkasztómező vízátbocsájtó képessége rohamosan csökken: a szerves anyag bontását végző baktériumok sem jutnak levegőhöz, ezért elpusztulnak. Ezért az oldómedencében felgyűlt iszapot megfelelő időközökben (általában évente) el kell távolítani: az szippantó kocsival történhet.

Az oldómedencék, vagy modern légbefúvásos rendszerek üzemeltetése nem igényel szakképzettséget és nem jelent különösebb gondot. A kiülepedett és részben lebontott szennyvíziszapot évente kell eltávolíttatni, hogy az a hasznos térfogatot ne csökkentse. Az iszapot úgy kell eltávolítani, hogy annak kb. 10%- a oltóiszapként bent maradjon az oldómedencében. Erre azért van szükség, mivel az oldómedencében biológiai úton megy végbe a szerves anyag lebontása, és ezt az iszapban levő mikroorganizmusok végzik. Ha tehát teljesen kitisztítjuk az oldómedencét, akkor a szükséges mennyiségű, lebontást végző mikroorganizmus- kultúra kialakulásáig a lebontás nem, vagy csak részben jön létre.

A szakszerűen tervezett és gondosan kivitelezett oldómedencés rendszer ill. modern légbefúvásos kisberendezés megéri a befektetést!

GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK: 

Mennyiért válthatjuk ki a csatornát, mennyivel gazdaságosabb a „házi” szennyvíztisztító?

Szennyvízkezelő műtárgy	Éves fenntartási költség	10 éves fenntartási költség	Megvalósítási költség
Közmű: Szennyvízcsatorna	108 000,- Ft, tehát 1080,- Ft / m3	~1 080 000,- Ft	~1 250 000,- Ft
Közműpótló: Házi szennyvíztisztító	25 000,- Ft, tehát 250,- Ft / m3	~250 000,- Ft	~1 500 000,- Ft
Közműpótló: Szennyvíztároló tartály	156 000,- Ft, tehát 1580,- Ft / m3	~ 1 560 000,- Ft	~ 750 000,- Ft

 Forrás: Vidékfejlesztési minisztérium

Minden tekintetben kiváltja -e a „házi” szennyvíztisztító a csatornát?

Igen. Aki tervvel engedéllyel elhelyezett szennyvíztisztítóval rendelkezik, számára csatorna rákötésre nem kötelezhető, talajterhelési díjjal nem terhelhető. A biológiai szennyvíztisztító egy közműpótló műtárgy, tehát minden tekintetben kiváltja a „közmű csatornás” rendszereket.

Milyen hátrányai vannak a biológiai szennyvíztisztítónak?

Ne legyünk álszentek, minden szennyvízkezelési megoldásnak van előnye és hátránya. Utóbbinak tekinthető az évente egy alkalommal kb. 1 órás karbantartás és a kvázi pszichológia, miszerint nem csak egy csövön eltávozik a szennyvíz. Az üzemeltetés során sem tehetjük meg, hogy minden nem odaillő dolgot lehúzzunk, hiszen immáron saját szennyvíztisztítónkat szennyeznénk.

 

Milyen előnyei vannak a biológiai szennyvíztisztítónak?

A víz helyben marad, a tisztított szennyvízzel gyökérzónás öntözés valósul meg. (Ez nem elhanyagolható, hiszen Magyarország éghajlata változik, a szárazabb időszakokban a szivárgó gyökérzónás öntözőrendszerként is funkciónál.)

A fenntartási költsége a legolcsóbb a szennyvízkezelési megoldások közül. Nyugat Európában, ahol magasabb bérköltséggel kell számolni, ott a kistelepülések esetén már teljesen visszaszorultak a gerinchálózatos megoldások, ugyanis a magas óraszámban szükséges rendelkezésre állás miatt, a fenntartáshoz szükséges munkaórák bérköltsége óriási. (Egy közmű esetén a közös hálózat és szennyvíztisztító működtetését kell megoldani, ami szinte állandó felügyeletet igényel.)

Az ingatlanonként elhelyezett szennyvíztisztító nem igényli szakember jelenlétét, hiszen biológiai tisztítása csak baktériumok jelenlétét teszi szükségessé. Ahol van baktérium kultúra, ott a „tisztítás” is megoldott, az évenkénti nagykarbantartás, átnézés teszi tökéletesen biztonságossá a rendszert.

2. A szennyvízköltségek fixek, függetlenség a közművek költségemelésétől.
   

(Tehát ami ma pl. 1000 Ft / m3 „csatornadíj”, az később 1500 -2000 Ft / m3 is lehet, ha a közműszolgáltatók érvényesíthetik a bérköltségeket, ami 10 m3 havi fogyasztás esetén havi 10 000 Ft „csatornadíjról” akár 20 000Ft / hónapra is emelkedhet. Ez jelenti a pénzügyi függetlenséget.)

A beépítési költség néhány éves nagyon gyors megtérülése, kb. 1 – 2 munkanapos teljeskörű kivitelezés. Az önerő kb. 150 000 Ft –tól kalkulálható, amiért 1 500 000 Ft értékben kapunk szennyvíztisztító rendszert, teljeskörűen beépítve.

Milyen működtetési feladatok vannak a szennyvíztisztítóval kapcsolatban?

– Energiamentes rendszer esetén évente 1 alkalommal a szennyvíziszap elszállítása, szakértő a szennyvíztisztítót átnézi, jegyzőkönyvezi, vízmintát vesz, azt dokumentálja.

– Energiát igénylő rendszer esetén. 1. Légkompresszor működésének ellenőrzése. 2. Évente egy alkalommal szennyvíziszap elszállítása, szakértő a szennyvíztisztítót átnézi, jegyzőkönyvezi, vízmintát vesz, azt dokumentálja.

(Mindezt is tartalmazza az éves 25 000 Ft-os üzemeltetési díj.)

Szükség van -e a szennyvíziszap szippantóautóval történő elszállítására?

A legegyszerűbb megoldás a fennmaradó szennyvíziszap szippantóautóval történő évenkénti elszállítása, ugyanis kizárólag ennyi feladatunk van a szennyvíztisztítóval. Évente egy szakember átnézi a műtárgyunkat, akár a kéményseprő a kéményt, és biztonságosan indulhat a következő egy éves ciklus. A fenntartási díj 25 000,- Ft ingatlanonként, évente.

Kell -e engedélyeztetni a szennyvíztisztítót, a szikkasztómezőt?

Lakossági használat (500m3 / év alatti vízfogyasztás alatt) esetén jegyzői engedély beszerzése szükséges, ugyanis a jegyzői engedély biztosítja a talajterhelési díj alóli mentességet. A jegyzői engedély nem a szennyvíztisztító műtárgyra, hanem a szikkasztómezőre vonatkozik. A kérelmezéséhez engedélyezési tervet biztosítunk. Pályázat esetén kijelölt jegyző adja ki az engedélyt, amit a település önkormányzata igényel.